2011. december 11., vasárnap

Időről időre

Van két dolog ami átlag felett képes motiválni az embereket, ha végtelen mennyiségű pénz áll rendelkezésükre és ha nincs pénz egyáltalán. 
Előbbi esetre jó példa az amerikai űrprogram, amikor elindult korlátlan mennyiségű pénzt kapott és csak egy olyan "apróságot" kellett teljesítenie, mint embert juttatnia a holdra lehetőleg az oroszok előtt. És mást nem is lehet mondani mint hogy mertek nagyot álmodni, Amerika legjobb koponyái dolgoztak évekig és le merem fogadni ma is azt mondanák megérte.
Utóbbit pedig jól példázza bármely önerőből épített vállalkozás. Persze nem lehet elhanyagolni azt az időt amit ebbe beleöl a tulajdonos de mégis úgy tűnik hogy a sikerhez szükséges szikra gyakrabban létrejön ilyen nyomás alatt.
De persze nem csak pénzről van itt szó, más erőforrásokra is igaz ez. És persze az ilyen sikernek mindig egy hátulütője van, maga a siker, azok az indie cégek amelyek a nulláról indulnak a legritkább esetben tudnak újra kiválót alkotni amikor már ismertek lesznek és van pénzük a fejlesztésre, egyszerűen nincs meg ugyan az a kényszer és a folyamatok is lelassulnak ha több az alkalmazott. 
Azok a nagy cégek pedig akik indítanak egy korlátlan erőforrásokkal felruházott projektet a siker után egyszerűen beárazzák a fejlesztést és onnantól mindenki aki merne nagyobbat álmodni meg kell hogy magyarázza hogy miért is jó az amit kitalált és miért is kell arra annyit költeni.
Persze van egy erőforrás ami kivételt képez, az idő, azok a feladatok amikre nincs idő vagy amelyekre korlátlan idő van általában sosem készülnek el. És persze lehet próbálni tartani irreális határidőket mindenféle túlóra és hétvégi munka kikényszerítésével (gyakran bármiféle plusz pénz nélkül természetesen) de ennek mindenképp megvan az ára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése